Frodó és kompániája zsongó fejjel ébrednek a tegnap esti tünde-vigalom után, és gyakorlatilag azonnal felfalnak minden maradékot, amit Gildor csapata hátrahagyott.
Frodót azonban nem az étel, hanem a tünde és közte lezajlott beszélgetés izgatja jobban, Pippin rá is csodálkozik, hogy miként képes evés közben gondolkodni.
Frodó dilemmája az, hogy hogyan tud majd egyedül tovább menni. Szerencsére Samu előtt színt vall terveiről, aki ragaszkodik, hogy vele menjen. Frodó nem is sejti, hogy ezzel gyakorlatilag el is dőlt a küldetés sikere, hiszen - ahogy azt majd látjuk - sok minden múlik Samun.
Felkerekedve rövid úton eltévednek, de szerencsére ismerős vidéken vannak, így az első biztos pontnál, a Tönkös pataknál egyből el is tudják magukat helyezni a képzeletbeli térképükön, így könnyűszerrel, visszatalálnak a helyes irányra.
Frodó rémületére éppen annak a Zsizsik gazdának a földjére veti őket a nazgul elöli menekülés, akitől bizony sokat lopkodott - főleg gombát. ami tényleg igen finom, megértem Frodót.
Időközben fültanúi lesznek egy nazgúl-csevejnek is, amiből Frodó - láss csodát - szavakat vél kihallani. Sajnos kénytelenek tudomásul venni, hogy nem egy, hanem két nazgúl is van, és hogy bizony megindult utánuk a hajtóvadászat.
Zsizsik gazda szerencsére idejében felismeri őket, - az öreg is igencsak megijedhetett amikor felkereste Szauron egyik szolgálja, akit egyébként elzavart a fenébe! - és nem tépeti szét a kutyáival.
Frodóékat megvendégeli, majd el is fuvarozza a révig. Frodó ráébred, hogy bizony Zsizsiket kár volt kerülnie, mert egy jó baráttól fosztotta meg önmagát.
Egyébként Zsizsik gazda és a hozzá hasonlók teszik ilyen széppé a Gyűrűk Urát: nem hősökről szól igazából, hanem egy apró népről, akikben pont annyi bátorság van, amennyi kell, és ami nélkül minden elveszne.
A réven átkelve megint Nazgúlt látnak, és csak éppen, hogy ki tudják fújni kicsit magukat, amikor Frodó elő kénytelen hozakodni a tervével, miszerint megy tovább. Azonban megdöbbenésére barátai már mindenről tudnak, Samu nagy gazember volt, ez nem kétséges, hiszen gyakorlatilag mindent elkotyogott nekik.
No persze, jó helyre került az információ, mert nem tudom, hogy egy ilyen előkészület híján - pónik, málhák, élelmiszer - mihez kezdett volna a Gyűrűhordozó. Szerintem két napon belül elkapták volna...
A megdöbbenések és megkönnyebbülések után ágyba térnek, hogy másnap olyan helyre merészkedjenek, amitől minden hobbitnak égnek áll a göndör hajaszála - az Öregerdőbe...
T.T.R.
